Az új esztendő egy megrendítő fekete krónikával kezdődött, két sportolót megkéseltek egy szigethalmi pizzeriában. Nekünk, radikálisoknak tán már ez nem is okoz nagy meglepetést, hiszen az ilyen fajta, életellenes támadások lassan mindennapossá válnak. Bár a média igyekezett eltitkolni a tettesek kilétét, de nekünk nem okoz különösebb fejtörést, ismervén a támadás körülményeit, módszerét, milyen származásúak is lehetnek az elkövetők. Szerencsére a megtámadottak most életben maradtak, de ez nem lehet felmentő körülmény a borzalmas tettükre, hisz nem a tetteseken múlott a túlélésük. Ráadásul egyikük sportkarrierjét sikerült véglegesen kerékbe törniük.
Évek folyamán már többször felhívtuk a figyelmet a minden okot nélkülöző brutalitás elharapódzására, de a rasszista bélyeg ránk sütésén kívül nem sok történik a mindenkori hatalom részéről. Úgy érezzük, hogy az ”egyszerű” magyar nép védelme háttérbe szorul a hasonló, legtöbbször halállal végződő támadásokat, gyilkosságokat elkövetőkkel szemben. Jóformán már csak a nyílt tiltakozás maradt az egyetlen fegyver a kezünkben, hogy kifejezhessük véleményünket, elmondhassuk, hogy eddig és ne tovább !
A Jobbik Magyarországért Mozgalom, aki egyedüli pártként fel merte vállalni a cigánybűnözéssel szembeni harcot, most sem hagyhatta szó nélkül a történteket, Szigethalmon tüntetéssel válaszolt több radikális szervezet részvételével. Talán most tapasztaltuk igazán, hogy már a helyi lakosság is nagyobb számban csatlakozott a több, mint félezer tiltakozóhoz.
Meglehetősen nagy rendőri erőket mozgósítottak a rend védelme érdekében, a város bevezető szakaszain igazoltatták az autósokat, viszont a szervezők elmondása szerint most szokatlan együttműködési hajlandóságot mutattak. A Zsigmond söröző, pizzeria előtt nagy számú, úgy 40-50 fős cigány társaság gyülekezett, fajta-jellegzetes bekiabálásokkal hívták fel magukra a tüntetésre érkezők figyelmét, de a rendőrök gyors intézkedésének hatására eltűntek a tett színhelyéről.
A demonstrációnak egy privát üres, de körülkerített telek adott helyet némileg védelmet biztosítva a szerencsére be nem következett atrocitásokkal szemben. A Himnusz befejeztével Lupa János tanár úr, a Jobbik szigethalmi elnöke beszédében kifejtette, hogy ez a mai tüntetés is tulajdonképpen a társadalom immunreakciója. Míg távolabbi településeken történnek hasonló szomorú események, az emberek nem érzik annak súlyát, de most a Szigethalmi lakosok is szembesültek az e fajta tragédiával, saját bőrükön érzik a cigánybűnözés következményeit. Kihangsúlyozta, a tüntetés kizárólag a bűnözők és nem maga a cigányság ellen van.
Az egyre fokozódó hóesésben Orosz Mihály Zoltán, Érpatak község polgármestere néhány szóban bemutatta az Érpataki Modellt, és kiemelte, hogy aki építő ember, annak nem kell félnie, aki romboló ember, annak sem, annak rettegnie kell! A liberalizmus hátráltatja mind a rendőrség, mind a bíróság munkáját, a liberális jogvédők áldásos tevékenységének köszönhetően könnyen megúszhatják a felelősségre vonást. Számára érthetetlen, hogy a rendőrök miért csak egy elkövetőt állítottak elő, hiszen legalább harmincat kellett volna.
Az erős havazás különös, meghittebb hangulatot teremtett a demonstrációnak, a tüntetők továbbra is türelmesen és érdeklődve hallgatták a további felszólalókat.
Császárné Kollár Tímea, a Jobbik Pest megyei elnöke érdekes jelenségre figyelt fel, mely szerint szabolcsi cigányok költöznek Pest megyei tehetősebb városokba, így Szigethalomra is, mivel itt több segélyre számíthatnak. Saját településükön is létezik olyan ház, ahol 44 ember van bejelentve. A közbiztonság pedig érthető módon egyre rosszabb.
Volner János, a Jobbik alelnöke beszédében kifejtette, hogy a cigányságot csak kihasználják vezetőik, a szavazataikra van mindösszesen szükségük. A társadalom betegségének nevezte a cigánybűnözést, jobban élnek a megélhetési gyermekvállalók, mint a becsületesen, normálisan dolgozó családok. A cigányvezetők nem közvetítenek a magyarok és a cigányok között, holott épp ez lenne a feladatuk, valójában csak a saját zsebük érdekli őket. Megemlítette a Mohácsi-féle jogvédőket, akik a Cozma-ügyet arcátlan módon “ocsmány verekedésnek” titulálták.
A beszédek végeztével megindult a menet a pár száz méterre lévő Zsigmond sörözőhöz, a késelés helyszínéhez. Égő fáklyákkal a kézben szakadó hóesésben haladtunk, időnként, bár visszafogottan felhangzott az „azért is van cigánybűnözés” rigmusa. Mi gárdisták felsorakoztunk a sörözővel szemben az út túloldalán, a tüntetőkkel közösen elénekeltük a Szózatot és a Székely himnuszt, mely egyben a tüntetés végét jelentette. A már meglehetősen csúszós, jeges úton óvatosan haladva visszatértünk a kiinduló pontra, ahol Lupa János, a helyi Jobbik elnöke igen szimpatikus módon, személyesen mondott köszönetet az eseményen való részvételünkért, melyet mi természetesnek tartunk, ha a magyarság érdekeiről van szó.